Bujáki Erdészeti Igazgatóság

H-3047 Buják, Felszabadulás u. 31.
Telefon/fax: (+36-32) 488-001
E-mail: bujak@bp-erdo.hu

Erdészeti terület

A Bujáki Erdészet a Budapesttõl 80 km-re, az Északi-középhegységhez tartozó Cserhát szívében, a festõi "Palóc-földön" terül el. Az erdészet 4 000 ha nagyságú területen gazdálkodik. Tengerszint feletti magassága 350-500 méter között változik.

Üdülés

Magyarország északi részét a nagy kiterjedésû, erõsen tagolt hegyvidék és szorosan hozzátartozó, patak-völgyekkel fésûszerûen beékelt Nógrádi-medence képe teszi emlékezetessé. Természeti szépségeivel - a Börzsöny méltóságteljes magaslatai, a Cserhát vadregényes vonulatai, a Mátra meredek lejtõi, a parkerdõk kellemes kirándulóhelyei, a tiszta, friss levegõ, a csúcsokról a turisták elé táruló gyönyörû tájak - joggal vonzzák a hazai és külföldi turistákat.

Nógrád megye a palóc népmûvészet fellegvára. A falvakban még ma is õrzik emlékeit, ápolják hagyományait. Az idelátogatóknak érdemes megtekinteni a megye mûemlék jellegû épületeit. Ma már a világörökség részeként nyújtanak érdekes látnivalót Hollókõ faluközpontjában, az eredeti állapotukban meghagyott palócházak.

A Bujáki Erdészet e jellegzetes tájegységben, a Cserhát hullámos dombvidékén terül el, melynek rengetegében a tengerszint feletti 466 m (Sasbérc) magasságáig is eljuthat az erdõjáró. A dombtetõkre feljutva a fáradságért a Mátrára és a nógrádi tájra nyíló csodálatos kilátás a jutalom. A természetnek ezzel az érintetlenségével Budapesttõl mindössze egy óra autóútra találkozhatnak a vendégek.

Buják és környéke gazdag látnivalókban és szórakozási lehetõségekben. Buják üdülõhely jellegû község. Népviselete egyike a leghíresebb nógrádi népviseleteknek. A jeles festõmûvész Glatz Oszkár képei örökre megõrzik a tarka viselet színeit, szépségét.

A bujáki vár a falutól egy óra sétaútra található. Ez egyike az ország legszebb vársétáinak. A környék legutolsó birtokosai, az Eszterházy grófok, a vár tövében különleges fákból álló parkot ültettek. Ez ma természetvédelmi terület. Innen húsz percnyi gyalogútra van a romos vártetõ.

A község határában a kis Rákos patakon túl találjuk a Keselyrétnek nevezett területet. A csemetekert közelében messzirõl feltûnik két nagyon öreg tölgy - életkoruk 380 év körülire tehetõ. A nagyobb fa átmérõje majd 600 centiméter.
A bujáki tölgyek már a háború elõtt, 1940 körül védettek voltak.
A védett Egidius-forrás a bujáki erdõben az úgynevezett Selyemrét szélénél található. Régtõl ismert, nagyon kedvelt kirándulóhely, 1943-tól védett.
Buják közelében, a hármas csúcsú (544, 546 és 529 m magas) vulkáni eredetû Szandahegy tetején várrom áll, szinte egész Nógrád megye látható innen.

A környéken a Sziráki kastély, falumúzeumok, történelmi emlékhelyek és népmûvészeti bemutatók szolgáltatnak kulturális csemegét. A sport szerelmeseinek szívesen szervezünk hõlégballon és sárkányrepülést, lovaskocsistúrákat, ezen kívül lovaglásra, horgászatra és vadászatra is lehetõség van.

Tanösvény

A tanösvény létrehozását az acél vezérelte, hogy mindenki, aki a Buják környéki erdõterületet meglátogatja, ne csak gyönyörködjön annak szépségében, hanem közben hasznos ismeretekre tegyen szert az erdõ és a természet fontosságáról. Az erdõ amellett,hogy pihentet, felüdülést nyújt az ember számára a hétköznapok hajszája után, talajmegkötõ és oxigéntermelõ képességével hozzájárul a természet egyensúlyának fenntartásához. Gondoljuk csak el, mi minden készül fából. Fából, ami élete leteltével visszatér a természet körforgásába akár humuszként, akár fûtõanyagként. Ha mindezt például mûanyagból készítenénk, már réges-régen belefulladtunk volna a sok hulladékba. Az erdõvel való okos gazdálkodás ezért az egyik leghatékonyabb környezetvédelem is egyben. Ahhoz tehát, hogy ezt az alapanyagbázist megõrizzük, védelme mellett gazdálkodnunk kell vele. A már megérett, megöregedett, de még hasznosítható faanyagot tehát ki kell termelnünk, és gondoskodnunk kell a helyén egy új állomány felnevelésérõl. A vadállomány egy részét a természetes szaporulat arányában el kell ejtenünk, hiszen ez biztosítja az erdõ ökológiai egyensúlyát. Mindezt úgy kell elvégeznünk, hogy az erdõ a kinyerhetõ alapanyagok felhasználása után is fennmaradjon a vadállománnyal, virágokkal, lepkékkel, gombákkal együtt. Ez a célunk és ezt segíti elõ a FAO támogatásával megvalósuló vidékfejlesztési program.

Tanösvényünk az idelátogatóknak bemutatja az itt élõ növény-és állatfajokat, az erdõ- és vele együtt a vadgazdálkodás céljait, módszereit. Mindezekkel összhangban a környék többi természetes és ember által épített, kulturális értékét is felfûzi a bujáki Mûvelõdési Ház és a Sasbércen álló Kilátó között kijelölt útvonalon, ahonnan ugyanezen az útvonalon, vagy a bujáki Kálvária mellett elhaladva juthatunk vissza a községbe.

A kellemes séta során, egy leágazáson végigjárva a bujáki vár romjaira is felkapaszkodhatunk és gyönyörködhetünk az ott elénk táruló panorámában.

A tanösvény minden év március 1.-tõl augusztus 31.-ig, napkeltétõl napnyugtáig, a kilátó ugyanezen hónapokban Buják község Önkormányzata által meghatározott idõben látogatható. Az erdõben folyó veszélyes tevékenységek (fakitermelés, vadászat) miatt az ettõl eltérõ idõpontokban tervezett látogatáshoz elõzetes bejelentkezés és egyeztetés szükséges az alábbi telefonszámon: